The Cetatea Liteni or Liteni Fortress is a medieval fortress about 30 km southwest of the city of Cluj-Napoca. If you have only indoor climbing experience or just want to practice rock climbing under the guidance of our instructors we invite you to join us here for a rock climbing day. The Cetatea Liteni ruins are situated on top of a small hill above the Iara valley, surrounded by larger hills, from where you can see the western Carpathians. The Liteni Fortress is inscribed on the list of historical monuments of Cluj county. https://www.explore-share.com/

Cetatea Liteni este o cetate medievală construită la 3 km sud-vest de satul Liteni din județul Cluj, pe o stâncă deasupra Văii Iara. Cetatea Liteni este înscrisă pe lista monumentelor istorice din județul Cluj elaborată de Ministerul Culturii și Patrimoniului Național din România în anul 2010 (cod CJ-I-m-A-07090.01). Așezare Ruinele cetății Liteni se află la cca 30 km sud-vest de municipiul Cluj-Napoca și la cca 30 km nord-vest de municipiul Turda, cetatea aflandu-se la 3 km sud-vest de satul Liteni, pe o stâncă, deasupra Văii Iara Istoric Atestată documentar din anul 1324 sub numele „Castrum Leta”, cetatea a avut un trecut foarte zbuciumat. În anul 1405 împăratul Zsigmond Luxemburgi (Sigismund de Luxemburg, 1368-1437) a dăruit cetatea orașului Cluj, mai târziu a împărțit moșiile cetății în trei părți: lui Jakcs Janos, lui Vana (un judecător) și lui Laszlo (voievod de Beiuș). După moartea împăratului Sigismund de Luxemburg cetatea a trecut mai întâi în proprietatea lui Losonczi Dezsö, iar mai târziu (după anul 1441) în proprietatea lui Herepei Márk. În anul 1456, Ioan de Hunedoara (Janos Hunyadi) a dăruit cetatea unei verișoare a lui Pongracz Janos (Csolnokosi Klara). După ce familia acesteia s-a stins, cetatea a trecut succesiv în mâinile mai multor proprietari (Perenyi Orsolya, Corvin Janos, Balassa Ferenc, Artanhazi Bornemissza Boldizsar ș.a.). A fost grav avariată ca urmare a exploziei magaziilor de pulbere din subteranele cetății la 12 februarie 1562, în urma unui asediu. În 1569 ruinele și pădurile aferente din vecinătate au fost dăruite lui Geczy Janos care a făcut cetatea din nou locuibilă, descendenții lui locuind aici timp de un secol (până aproximativ în a doua jumătate a secolului al XVII-lea). Numeroase legende se leagă de numele Geczy (numele "Cetatea Geczy" vine din aceasta perioadă). Nu există date precise asupra datei și cauzelor abandonării definitive a cetății, dar este probabil că aceasta s-a petrecut în timpul luptelor Curuților conduși de Francisc Rákóczi al II-lea la începutul secolului al XVIII-lea. Pe Harta Iosefină a Transilvaniei din 1769-1773 (Sectio 094), cetatea apare sub numele de „Altes Schloß” (“Vechiul Castel”).

Léta vára (a Géczi-vár) Kalotaszeg legdélebbi vára, Magyarléta falu határában, a romániai Kolozs megyében található. A romániai műemlékek jegyzékében Havasasszonyfalvánál van feltüntetve a CJ-I-m-A-07090.01 sorszámon. Története A „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, és az erdélyi vajda tisztsége alatt állott, aki saját embereivel innen intézte a megye területének ügyeit. A vár építésének ideje nem ismeretes, de 1324-ben már említik. Luxemburgi Zsigmond király 1405-ben Kolozsvár városának adományozta, de időközben ismét vajdai kézre került, majd 1419-ben a várhoz tartozó falvakat a király felosztotta kusalyi Jakcs János, Vána udvarbírája és László belényesi román vajda között. 1441 elején I. Ulászló király Herepei Márk alvajdának adományozta a várbirtokot, melyet ekkor a király akarata ellenére Losonczi Dezső volt erdélyi vajda uralt. Herepei Márk (végrendelete alapján) 1450 novemberében elhunyt, és Hunyadi János kormányzó már 1450 decemberében kusalyi Jakcs Mihály erdélyi vajdának, unokatestvére, Jakcs László fiának, Péternek, továbbá atyjafiainak: Jakcs Lászlónak és fiainak, Lászlónak, valamint Györgynek adta Léta várát és tartozékait. Ugyanekkor a kormányzó nővére: Dengelengi Pongrácz özvegye is jogot tartott Léta várára. V. László király 1456. április 4-én a várat és tartozékait Hunyadi János nővérének adományozta. 1500. november 26-án II. Ulászló király rendeletére Pongrácz Mátyás özvegyét, Perényi Orsolyát iktatták zálog címén a várba és tartozékaiba, mivel a vár visszaszállt a koronára. Perényi Orsolya halála után, 1501-ben II. Ulászló király Corvin Jánosnak adományozta a várbirtokot. 1524-ben már gyarmati Balassa Ferenc birtoka a létai vár. 1544-ben Izaballa királyné Ártánházi Bornemissza Boldizsárnak adományozza. 1560-ban Balassa Menyhért birtoka, de ő 1561-ben szembeszállt János Zsigmond fejedelemmel, aki így ostrom alá vette a várat. Miután a várőrség fellázadt, a várat feladták, és mikor a fejedelem csapatai a várba bevonultak, a föld alatti kamrákban elrejtett lőpor felrobbant és a vár összeomlott, 50 katona Szilvási János parancsnokkal együtt a romok alatt lelte halálát. A várrom a környező birtokkal együtt 1562-ben visszakerült Kolozsvár városához, 1569-ben pedig Ghiczy János kormányzónak adományozták, aki helyreállította a várat. Róla nevezik Géczi-várnak az erősséget. 1589. március 6-án Báthori Zsigmond a birtokot Gyulai Pálnak és nejének, Ghyczy Katának és örököseinek adományozta. A jelenleg is romokban heverő vár lerombolásának történetét nem ismerjük. Valószínűleg a Rákóczi-szabadságharcot követő szatmári béke után (1711) robbantják fel az ország sok más erősségéhez hasonlóan. A festői fekvésű várrom az 1970–1980-as években régészeti táborok színhelye volt: a kolozsvári 11-es (később 3-as számú Matematika–Fizika) Líceum diákjai ástak itt Palkó Attila történelemtanár vezetésével. A mai napig közkedvelt kirándulóhely. Leírása A létai vár a kisméretű várak közé tartozott. Szabálytalan négyszög alakú volt, és belső (felső) és külső (alsó) várból állt. A vár nyugati oldalán a legmeredekebb a szikla, amelyre a vár épült, és csak a keleti oldal felől volt megközelíthető. A bejárat is ezen az oldalon volt. A belső vár és annak „öregtornya” a létai vár legrégibb részei, és napjainkban is ezek a legépebben megmaradt részek. A külső vár megmaradt része egy hatszögű erődtorony és a kelet felé nyúló falrész. A külső vár megépítése tűzfegyverek elterjedésének időpontjára, a 16. századra tehető. Régészeti ásatások során felszínre kerültek Szent László király arcmásával díszített cserépedény-maradványok, napkoronggal díszített kályhacsempék, 10–11. századi nyílhegyek, kőszerszámdarabok, ezüstgyűrűk stb. Ezek bizonyítják, hogy Léta várának létezése jóval korábbra tehető, mint az első okleveles említése.

Free Free Nice view Ruins of the fortress

-

-