The castle, first mentioned in 1324, was a royal castle in the 14th century and then was turned to private hands in the 15th century. It survived several sieges in the Turkish era and finally the Christian armies blew it up by in 1597. The castle’s considerably well preserved walls furnished with vents, ceiling tracks and parapets some places rise as high as a multi-storeyed building. The castle’s archaeological research started in 2012. No restoration work has ever been done there, only the environment has been maintained, and the site was regularly cleaned of vegetation. The detailed overview of the castle’s history is available. Survey confirms the theoretical possibility of the digital reconstruction. The project gives opportunity to conduct 3D digital survey of the medieval ruins, and to elaborate methods to utilize its results in archaeology, monument conservation, architecture and architectural history.

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve. A belső várnak két 2,5 m falvastagságú tornya és a kettő között egy udvara volt, melynek külső falai mintegy 6 m magasan épültek. Az északnyugati torony északnyugati oldalán egy további épületrész is a belső vár része lehetett. További kisebb épületrészek az udvarban a védőfalak mellett helyezkedhettek el. A 20. század végéig mindkét torony a részben falkorona magasságáig (helyenként kb. 15 m magasan) állt, felül a védőoromzat maradványaival. Nagyméretű ablaknyílásaiban kőkeretes, gótikus ablakok láthatók. Ma is megfigyelhetők az emeleteket elválasztó fafödémek helyei és boltozatok nyomai. A belső várat mintegy 4,5 m átlagszélességű falszoros vette körül, a védőfalat kívül árok és sánc övezte, majd 15-20 méterre újabb árok húzódott, ezzel is erősítve a vár védelmét. A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban. Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta, 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egerváry László horvát báné, majd Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába. A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt. Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.

Замок, вперше згадується в 1324 році був королівський замок в 14 столітті, а потім був перетворений у приватні руки в 15 столітті. Він пережив кілька облог в турецькій епохи і, нарешті, християнські війська підірвали його на в 1597. Значно добре збережені стіни замку, що надаються з вентиляційними отворами, стельові треки і парапети деякі місця піднятися так високо, як мульти-поверхової будівлі. Археологічні дослідження замку почалося в 2012 році. Ні реставраційні роботи ніколи не було зроблено там, тільки була збережена середу, і сайт регулярно забирався рослинності. Докладний огляд історії замку доступний. Опитування підтверджує теоретичну можливість цифрової реконструкції. Проект дає можливість проводити 3D цифровий огляд з середньовічними руїнами, і розробити методи, щоб використовувати його результати в археології, охорони пам'яток, архітектури та історії архітектури.

Zamek po raz pierwszy wspomniana w 1324, był zamek królewski w 14 wieku, a następnie zwrócił się do prywatnych rękach w 15 wieku. Przetrwał kilka w czasach oblężenia tureckiego i wreszcie chrześcijańskie armie rzuciła go przez w 1597. Znacznie dobrze zachowane mury zamku wyposażone w otwory wentylacyjne, utworów sufity i balustrady w niektórych miejscach rosną tak wysoko, jak multi-piętrowym budynku. Badania archeologiczne na zamku rozpoczęła się w 2012 roku. Brak prace konserwatorskie kiedykolwiek zostały zrobione nie tylko środowisko został utrzymany, a strona była regularnie czyszczona roślinności.Szczegółowy przegląd historii zamku jest dostępny. Badanie potwierdza teoretyczną możliwość rekonstrukcji cyfrowej.Projekt daje możliwość przeprowadzenia 3D cyfrowe badanie średniowiecznych ruin, a także do opracowania sposobów na wykorzystanie jego wyników w archeologii, konserwacji zabytków, architektury i historii architektury.