The Hunedoara County Prefecture (Romanian: Palatul Administrativ din Deva) is a building in Deva, Romania. Built in 1889–1890 in a late eclectic style after the plans of architect Ignác Alpár, it houses both the prefect's office of Hunedoara County and the county council. History Permission for building the county home was granted in July 1885, along with a subsidy of 5000 Hungarian forints. The following spring, the council declared a competition for the completion of the construction plan. Among 14 entries Alpár Ignác was chosen. Construction took place between 1889 and 1890. The building was considered a prefecture until 1920. Since then it has been used by different state institutions, and during Communist rule was the county seat. For a short time after 1989 it housed the town hall of Deva, and then became the seat of the prefecture of Hunedoara county. Since 2007 it has housed the County Council. A renovation began in 2007. Description The building is V-shaped and located in front of the fortress of Deva and the city park. The building is symmetric. At one point servants' quarters and official offices were housed on the first floor. Upstairs a metersmeeting room is decorated in Neo-Renaissance and Baroque style. The nine-meter-high room is covered with a coffered ceiling and a wrought iron chandelier. The room is full of Neorenaissance decorations. The gallery and the door frames are decorated with the Hunyadi crest, featuring a raven. From the balcony a view of the fortress and the square can be seen. On the balcony are some empty statue recesses. The roof is covered with green Zsolnay tiles. A high tower in the middle is notable. An indoor garden is behind the building.

Palatul administrativ din Deva este un monument istoric, construit în stil eclectic, proiectat de Ignác Alpár. Azi este sediul Prefecturii și al Consiliului județean Hunedoara, fiind clasat pe lista monumentelor istorice (Cod LMI HD-II-m-B-03224). Istoricul clădirii În secolul al XIX-lea prefectura județului Hunedoara funcționa în clădirea Castelului Bethlen (Magna Curia). Odată cu reorganizarea teritorială, Județul Hunedoara a fost despărțit de județul Zărand și toate arhivele au fost mutate la Deva. Castelului Bethlen (Magna Curia) devenea tot mai aglomerată. Prefectul și subprefectul județului, Pogány György și Barcsay Kálmán, alături de Consiliul Județean au cerut finanțare de la minister pentru a realiza un nou sediu celor două instituții. Ministerul aprobă cererea și alocă finanțarea de 5000 de forinți. Astfel, Consiliul Județean anunță concurs pentru realizarea proiectului noii clădiri. 14 proiectanți concurează, juriul fiind alcătuit din personalitățile cunoscute ale vremii. Câștigătoarele concursului au fost proiectele trimise sub pseudonimele de “Salus rei publicae” și ”Patria”, ambele aparținând proiectantului Ignác Alpár. Clădirea este executată de firmele Oriold și Endstrasser din Cluj, iar finisajele interioare au fost realizate de către meșteri din Cluj și din Budapesta. Construcția este finalizată în 1890, fiind finanțată atât de minister, cât și de locuitorii județului, fiecare locuitor contribuind printr-un impozit special de 2%. Clădirea a funcționat ca prefectură până în anul 1920, după care a fost preluată de către diferite instituții ale statului român, în timpul comunismului fiint sediul Consiliului Județean al PCR. După 1989, o scurtă vreme a găzduit Primăria municipiului Deva, după care a redevenit sediul Prefecturii Județului Hunedoara. Din 2007 aici se află și sediul Consiliului Județean, iar în același an au fost începute și renovările acestei clădiri. Descrierea clădirii Clădirea în stil eclectic are forma unui unghi obtuz în formă de V, situându-se la poalele cetății din Deva, vizavi de parcul orașului. În raport cu axa centrală a clădirii, aceasta este perfect simetrică. Drumul spre intrarea principală duce pe sub loggia cu arcade. Dinspre partea centrală a clădirii, cu deschidere spre stânga, respectiv spre dreapta, se regăsesc două holuri spațioase, cu vedere spre curtea interioară, care conduc spre cele două extremități ale clădirii. Camerele de la primul etaj, erau pe vremuri spații ale funcționarilor, respectiv birouri. În zilele noastre, aici se găsesc birouri. O scară din marmură, bogat ornamentată, conduce la etajul doi. Cu ocazia ceremoniei Millenium, pe casa scării a fost plasată o placă din marmură neagră, cu următoarea inscripție: În amintirea Adunării festive a Comitetului Municipal al Oficiului Județean din 14.05.1896, din timpul domniei glorioase a regelui apostolic Franz Joseph I., la sărbătoarea de bucurie a o mie de ani de existență a statului maghiar, din timpul conducerii prefectului baron Zágoni Szentkereszty György, respectiv a subprefectului Kishalmágyi Hollaky Artúr. În timp placa de marmură a dispărut. Astăzi, pe cei doi pereți de pe casa scării, se pot admira lucrările artistei Doina Ionescu: pe partea dreaptă se regăsesc simbolurile antice ale locului, iar pe partea stângă cele medievale. La etaj, vizavi de treptele placate cu marmură, se află sala de ședințe mai mare de 200 mp, realizat în stil neo-renascentist și baroc. Sala avea rolul de sală de ședințe încă de la început, dar, de-a lungul timpului, aici au avut loc baluri de caritate și concerte. Atunci au devenit funcționale balustradele aflate de-a lungul celor trei pereți decorați. Sala înaltă de 9m, are tavanul casetat, iar din plafon atârnă două candelabre realizate din fier forjat. În trecut, pe fiecare candelabru erau 130 de lumânări, care asigurau iluminarea sălii. În decorațiunea sălii predomină motivele neo-renascentiste, iar balustradele și tocurile ușilor conțin sculpturi ale stemei cu corbul huniazilor. Foarte mult timp, în această sală a fost expusă pictura lui Pataki Lajos, înfățișându-l pe Iancu de Hunedoara, defilând cu armata spre Belgrad. Pictura a fost restaurată în anul 2009, la Szombathely (Ungaria). În timp ce pictura se restaura, rama era reînnoită de către experții Muzeului Brukenthal din Sibiu. În prezent, pictura este expusă la Muzeul Civilizației Dacice și Romane, cu sediul în palatul Magna Curia-Castelul Bethlen, care este cea mai veche clădire monument istoric din Deva care s-a păstrat. Peretele fațadei principale asigură ieșirea prin uși triple spre balconul aflat deasupra intrării. De aici se deschide o priveliște minunată spre cetate, spre piața din fața prefecturii, iar de aproape, pe fațada clădirii, se pot admira elemente decorative: stema familiei Corvin și decorațiunile în stil baroc, precum și cele manieriste. De aici se observă adânciturile făcute special pentru statui, care, conform proiectului original, trebuia să adăpostească sfinți și regi maghiari, dar, datorită bugetului mic, nu au fost niciodată create. În trecut, în aripile celor două extremități ale clădirii, aflate la etajul întâi, prefectul și subprefectul aveau asigurate apartamentele de serviciu. La frumusețea aparte a clădirii contribuie și acoperișul abrupt cu țiglele realizate de fabrica Zsolnay (Pécs- Ungaria), de culoare verde închis, din centrul său ridicându-se un turn îngust, care asigură priveliștea. În spatele clădirii se află o curte împrejmuită cu un gard care imită zidul cetății. Grajdul și garajul de odinioară sunt în prezent imobile în care se află birouri. Semnificația architecturală Clădirea prefecturii este un monument istoric și, dincolo de funcționalitatea extraordinară, mai poate fi numită si un punct de reper, pe de o parte pentru proiectantul Alpár Ignác, pentru care, în urma extraordinarei sale munci, se deschide drumul către multe alte sarcini, precum: proiectarea clădirilor unor școli, bănci și clădiri administrative, a căror finalizare este demnă de toată admirația și în zilele noastre. Pe de altă parte, odată cu ridicarea clădirii prefecturii începe dezvoltarea propriu-zisă a orașului Deva. Astfel, în decursul a două decenii, se construiește centrul orașului: Gimnaziul Regal, cu profil real, Cazarma Apărării Patriei (în prezent este clădirea Liceului Sportiv), Palatul Justiției (actualul Tribunal), în spatele căruia se află închisoarea și primăria, iar în cele din urmă, noua Biserică Reformată și Teatrul Orășenesc. Astfel, orașul Deva intră în rândul orașelor dezvoltate din Ardeal.

A dévai vármegyeház eklektikus stílusban, Alpár Ignác tervei alapján épült századfordulós műemlék épület Romániában, Erdélyben, Déván. Ma a Hunyad megyei Tanács és Prefektúra székhelye. Műemlékvédelmi kódja HD-II-m-B-03224. Története A 19. század utolsó évtizedeiben egyre szűkebbnek bizonyult a Hunyad vármegyei vármegyeházként szolgáló dévai Bethlen-kastély (Magna Curia) épülete. Ebben az időben osztották fel Zaránd vármegyét, így a Hunyadra tartozó tetemes levéltárnak is helyet kellett találni. E kettős indok kapcsán Pogány György, Hunyad vármegye főispánja és Barcsay Kálmán alispán, a Megyei Tanács testületével karöltve többször is kérvényezte egy korszerű székház felépítését a minisztériumnál. Utóbbi azonban csupán 1885 júliusában adott engedélyt ennek megépítésére 5000 forintos támogatás kíséretében. A Megyei Tanács a következő év tavaszán pályázatot hirdetett az épület tervrajzának elkészítésére, 1000 illetve 500 forintot ajánlva fel az első, illetve második helyezést elnyerő pályázónak. A meghirdetett határidőig 14 pályamű érkezett, melyeket külön szakbizottság bírált el. Legjobbnak a „Salus rei publicae” jeligéjű pályázat minősült, melyet némi módosítási javaslat kíséretében a megyei tanács felküldött a minisztériumnak jóváhagyás végett. Miután utóbbi zöld utat adott az első díjas tervrajz kivitelezésére, kiderült, hogy azt is, illetve a második díjat elnyerő „Patria” jeligés tervet is a pályája elején lévő Alpár Ignác készítette. A tervező feszült figyelemmel kísérte végig a két évig tartó építkezést. A kivitelezésre a vármegye ismét nyilvános pályázatot hirdetett és a benevező 14 vállalkozó közül a kolozsvári Oriold és Endstrasser cégre esett a választás. A díszítő és belsőépítészeti munkákat kolozsvári és budapesti szakemberekre bízták. Az építkezés 1889 tavaszán kezdődött és 1890 őszén zárult. Az eredetileg tervezett - minisztériumi finanszírozásból, hitelből, illetve 2%-os lakossági pótadóból fedezett - 20 ezer forintos költségvetés szűknek bizonyult. Az épület ennek ellenére, kisebb díszítőelemek nélkülözésével elkészült és úgy építészeti szempontból, mint funkcionalitását tekintve ma is remekműnek mondható. Az 1890-es átadását követően, trianonig vármegyeházként működött. Ezt követően a román közigazgatás különböző intézményei, illetve a II. világháború után a Román Kommunista Párt megyei bizottsága kapott helyet az épületben. A kommunizmus éveiben vaskos falú boltíves pincehelyiségét a Securitate kihallgatásokra használta. Eredeti bútorzatát a helyi szájhagyomány szerint a vasgárdisták prédálták fel. Az 1989-es fordulatot követően rövid ideig városházaként működött, majd a megye prefektúrai hivatalának székhelye lett. 2007-től a megyei tanács intézménye is itt kapott helyet. Ekkor kezdték el a 20. századot rendkívül jó állapotban átvészelő épület felújítását is. Az épület leírása A késő eklektikus stílusú épület tompa szögű V alakban helyezkedik el, a dévai várhegy lábánál, szemben a városi parkkal. Központi tengelyéhez viszonyítva az épület teljesen szimmetrikus. A várra néző főbejáratához árkádos loggián vezet az út. A központi épülettömbből jobbra és balra nyíló, a tágas belső udvarra néző ablakokkal ellátott folyosók az épület két oldalsó tömbjéig futnak. Az első szinten hajdan a szolgák és hivatalnokok szobái, irodái kaptak helyet. Ma számos irodahelyiség található itt. A második szintre díszes márványlépcső vezet fel. A lépcsőházban a millenniumi ünnepség alkalmával fekete márványtáblát helyeztek el a következő felirattal: „A magyar állam ezeréves fennállásának örömünnepén I. Ferencz József apostoli királynak dicső uralkodása idején Zágoni báró Szentkereszty György főispán elnökletén Kishalmágyi Hollaky Artur alispán tisztsége idején Hunyad megye törvényhatósági bizottsága által 1896. évi május hó 14-én tartott díszközgyűlésének emlékére.”. A táblának nyoma veszett. A lépcsőház két falán ma Doina Ionescu dévai képzőművész alkotásai láthatók: jobboldalt a térség ókori, baloldalt középkori szimbólumaival. Az emeleten, szemközt a díszes márványlépcsővel a több mint 200 négyzetméteres, neoreneszánsz és barokk díszítésű gyűlésterem nyílik. A terem eredetileg is gyűlésteremként szolgált, ám a századfordulón gyakran adott helyet jótékonysági báloknak, hangversenyeknek is. Ekkor váltak igazán funkcionálissá a terem három falán kialakított díszes karzatok. A 9 méter magas termet kazettás mennyezet fedi, amelyből két hatalmas kovácsoltvas csillár ereszkedik alá. Hajdanán mindegyiken 130 gyertya világított. A terem díszítésében meghatározók a neoreneszánsz motívumok, a karzatot, illetve faragott ajtókereteket pedig a Hunyadiak hollós címere díszíti. Sokáig ebben a teremben volt kiállítva Pataki Lajos, Hunyadi János és serege Nándorfehérvárra való vonulását ábrázoló festménye melyet 2009-ben restauráltak Szombathelyen és napjainkban Magna Curia épületében van kiállítva A terem, főhomlokzat felőli falán hármas ajtó vezet a bejárat feletti tágas erkélyre. Innen nagyszerű kilátás nyílik a várra, a vármegyeház előtti térre és közelről szemügyre vehetők a teljes homlokzatot díszítő elemek: a Corvin címer és a barokk illetve manierista épületdíszek. Itt tűnik fel leginkább az épület homlokzatán kialakított szobormélyedések üressége. Az eredeti terv alapján ezekbe magyar szentek és királyok szobrai kerültek volna, ám a szűkös költségvetés miatt ezek soha nem készültek el. Az épület első emeletén, az épület két szélső tömbjében hajdan az ispán és alispán szolgálati lakása kapott helyet. A vármegyeház különös bájához tartozik a sötétzöld Zsolnay cseréppel fedett magas nyeregtető is, melynek központi részén kilátóként szolgáló karcsú torony emelkedik. Az épület mögött tágas belső udvar helyezkedik el, várfalat utánzó kerítéssel határolva. Az udvaron ma irodahelyiségként szolgál a hajdani istálló és kocsiszín felújított épülete is. Építészeti jelentősége A dévai vármegyeház, műemlék jellegén, és nagyszerű funkcionalitásán túl, kettős szempontból is mérföldkőnek nevezhető. Egyrészt tervezője, Alpár Ignác számára e nagyszerű munkája nyomán nyílik meg az út számos közvetlen megbízatás felé, amelyek ma is csodálatra méltó iskola-, bank- és közigazgatási épületeket eredményeznek. Másrészt a vármegyeház megépítésével indul meg Déva város fejlődése és két évtizeden belül kiépül a ma is álló városközpont: Királyi Főreálgimnázium, a honvédlaktanya (a mai sportiskola épülete), az igazságügyi palota (mai törvényszék), mögötte a börtön, a városháza, és végül az új református templom illetve a szecessziós stílusú városi színház. Ezzel Déva felzárkózik a fejlődő erdélyi városok sorába. Látnivalók a vármegyeház előtti téren Az igazságügyi palota A városi park, északnyugati csücskében a Bethlen kastéllyal A szintén Alpár Ignác tervezte békás szökőkút Barcsay Ákos várkapitány és Hunyad megyei főispán emlékműve, melyet 2011-ben állíttatott Dézsi Attila, akkori Hunyad megyei prefektus A kommunizmus ellen lázadók fekete márvány emlékműve.

Charge Free Palace Park elena.mitrofan@csjbacau.ro Visiting at working time

-

-