Szigetvár (Hungarian pronunciation: [ˈsiɡɛtvaːr]; Croatian: Siget; Turkish: Zigetvar) is a town in Baranya County in southern Hungary. The town's fortress was the setting of the Battle of Szigetvár in 1566. It was a sanjak centre at first in Budin Province (1566–1601), later in Kanije Province (1601–1689). There was already a fortress in the marshland back in Celtic and Roman times. The Castle of today was built on an artificial island - created by filling up the swampy area and driving the stream into a canal - in the 15th century. If you walk along the top of its external walls, 4 m thick at some places, you can get great views of the town. The bridge over the inner moat stands at the place where Nikola Šubić Zrinski and his soldiers broke out of the inner castle. The equestrian statue of Zrinski (*Zrin in today Croatia, around 1508. - †Szigetvár, 7. September 1566.) commemorates the self-sacrifice of the heroic captain of the castle. It is said that the Turks built the mosque of sultan Suleiman I and the minaret beside it - only part of the latter can be seen today - in the honour of their sultan who perished during the siege. The former Andrássy Palace, hosting the exhibitions of 'Zrínyi Miklós Museum' on the history of the castle, is also next to them. Some other monuments in the town also date back to Turkish times. Two years after the siege, the mosque of Ali Pasha was built, later - in 1788 - to be transformed into a Christian church: the Roman Catholic parish church. The two minarets, as well as the windows and niches with ogee arches indicate its original function. The Turkish House of red raw brick walls and interlaced steel window grills in Bástya Street was originally destined to be a caravanserai. The two holy-water basins of the Franciscan Church were made of Turkish washbasins. The carved main altar of the Baroque Church is another sight to see. In 1966, on the 400th anniversary of the siege, Szigetvár regained its old rank of a chartered ancient city. Development began to gather speed. Today it has a population of 12,000. In October 2011, the city received the title Civitas Invicta from the Hungarian Parliament. In 1994, the Hungarian-Turkish Friendship Park (Hungarian: Magyar-Török Barátság Park) was established as a public park, dedicated in memorial to the Battle of Szigetvár. Along with the cannery and the shoe factory, more and more small-size private businesses offer new jobs to local people. The town has a regional hospital with 450 beds, several primaries and secondary schools, a student hostel for 100 persons as well as a music school.

Szigetvár – liczące prawie 10,9 tys. mieszkańców (I 2011 r.) miasto na Węgrzech, 30 km na zachód od Pécsu, w komitacie Baranya, siedziba władz powiatu Szigetvár. Miejsce przegranej bitwy z Turkami z XVI w., która stała się inspiracją do powstania eposu narodowego pt. Oblężenie Szigetváru.

A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a 1420 körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr. Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. Török Bálint, mint eme vészterhes időszak sok más főnemese, igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni, így több esetben is urának vallotta hol Szapolyai Jánost, hol pedig Habsburg Ferdinándot. Miután 1541-ben Buda csellel való megszállása idején Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, a felesége azonnal átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. Szigetvár 1566-ban 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán 1566-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját Bécs elfoglalása jelentette, de előtte Sziget vára állt hatalmas seregének útjában. Zrínyi parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen. A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, ezzel létrehozva a ma is látható egységes, négybástyás vár arculatát. 1689-ben került a Habsburg hatalom birtokába a hatalmas erődítmény, melynek ostromával a Rákóczi-szabadságharc felkelői sem mertek kísérletezni. Miután a vár felújítása, s az abban kialakítani szándékozott művészeti centrum megépítése nem oldható meg állami forrásból, a várban török befektetők finanszírozásában iszlám kulturális központ valósulhat meg. A tervek szerint Szigetvár Város Önkormányzata és a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület, azaz Süleyman Hilmi Tunahan magyarországi követői közösen újítanák fel a várbelsőt, a parkot, visszaépítenék a csonka minaretet. Az erőfeszítéseket támogatná Isztambul Város Önkormányzata, ami azért pikáns, mert Szigetvár Trabzon testvérvárosa. A projekt török turisták tízezreit vonzhatja. Az iszlám központ terve ellen küzd, azt hazaárulásnak minősítve, a nemzeti radikális sajtó. Fadil Basar, a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület elnöke, második nyilatkozatában módosította az egyesület céljait, s közölte, hogy nem iszlám, hanem török művelődési központot terveznek nyitni a várban, ahol kiállítást rendeznének a török hódoltság korának magyar tárgyi kultúrájáról is. „Paizs József az üggyel kapcsolatban a lapnak azt nyilatkozta: kapóra jött a török ajánlat, mert mostantól velük tudja »riogatni a Vagyonkezelőt, így talán a vár tulajdonosa végre kilép a rossz, hűtlen gazda szerepéből, és rájön, hogy nemzeti kincsünkre költeni kell.« Paizs szerint, ha mégis komolyra fordulnának a török szervezettel folytatott tárgyalások, a vár üzemeltetésének átadásáról helyi népszavazáson kellene dönteni.” A Csonka minaret helyreállítását valószínűleg a török kormány által is támogatott Török Városok Világszövetsége fogja elvégezni, mely a várost tiszteletbeli tagjai közé fogadta.