Sárvár (German: Klein Zell, Slovene: Mala Sela) is a town in Hungary in Vas. Sár means "mud" in Hungarian, and vár means "castle". The latter is a common ending for settlement names. Through the Nádasdy family, the castle of Sárvár, now called Nádasdy Castle, played a significant role in the progress of Hungarian culture in the 16th and 17th centuries. The first Hungarian book, The New Testament of 1541, was printed here. The knight's hall of the castle is decorated with the battle scenes of Lord Chief Justice Ferenc Nádasdy (married to the notorious Elizabeth Báthory) and with scenes from the Old Testament. The Nádasdy Castle and estate later became a property of the kings of Bavaria, and the former King Ludwig III died there in 1921, three years after being deposed. During the Second World War, the castle was used as the retreat of Ludwig's grandson Prince Albert of Bavaria. The population of the town lying on the banks of the River Rába at Kemeneshát is nearly 16,000. The town has become a tourist centre of international renown. The most outstanding sights include: the arboretum (a nature reserve), the neo-Classical Lutheran church and the Roman Catholic church, the park forest and the Csónakázó (= Rowing) Lake. A new Thermal and Wellness bath of European standard was opened in 2002 awaiting visitors in pleasant surroundings. Sárvár's notable sights include the spa (with its famous medicinal water), a Baroque church, and an arboretum. A number of rarities of cultural remains are shown in the exhibition halls of the Ferenc Nádasdy Museum. In 1564 András Beythe (botanist) was born in Sárvár. During the Second World War, Sárvár was used as a centre for the internment for Polish soldiers who had arrived in Hungary in 1939.

A teljes épségben megmaradt középkori váráról híres Sárvárt a Rába folyó nyugati partjának közelében kereshetjük fel. A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is a vár Károly Róbert királyi birtoka volt, amelyet a Németújvári család elbitorolt, majd Köcski Sándor visszaszerzett a királynak. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király a belső udvari köréhez tartozó Kanizsai János esztergomi érseknek adta. A Kanizsai család hűtlensége miatt több tucat évre a Garai család illetve Ozorai Pipó birtokába került. 1424-től ismét Kanizsai-birtok, majd Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg. A Kanizsaiak a 15. század végére zárt udvarú, palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várrá építették ki. A következő évtizedekben Sárvár lett a központja a szépen gyarapodó Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket. A török rablóportyák elleni védelmül 1549 és 1562 között fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta; ma is ezek határozzák meg az építmény formáját. A török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy Ferenc, a 16. század végén vitéz seregvezérként sokszor vitte győzelemre a magyar végváriak hadát, a török hódoltság területére behatolva. Halála után özvegye Báthori Erzsébet is lakott falai között, őt 1610-ben a felvidéki Csejte várkastélyában Thurzó György nádorispán parancsára elfogták, és haláláig várfogságban tartották. A 17. században Sárvár uradalmi központjában hatalmas vagyon halmozódott fel, aminek földesura III. Nádasdy Ferenc volt, aki az országbírói hivatalt viselte. Ő építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet, aminek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el. A főnemes azonban belekeveredett a Habsburg császári ház elleni Wesselényi-féle összeesküvésbe, melynek napvilágra kerülése után a bosszú nem maradt el. Ferenc országbírót társaival együtt lefejezték, óriási birtokait elkobozták. Sárvárt a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt gróf Draskovich Miklós vásárolta meg az akkori időkben hatalmas összegnek számító egymillió háromszázezer forintért. A Rákóczi-szabadságharcban rövid ideig uralták a felkelők. A 18. század második felében Szily Ádámé volt; ő festette a díszterem falainak képeit. Ezután az Esterházy főnemesi família szerezte meg. Utóbb a Wittelsbach család birtokolta 1945-ig. A katonai jelentőségét elvesztő középkori várat későbbi földesurai jelentős mértékben átalakították, a legjelentősebben a 19. század elején a modenai Estei család. Ők feltöltették a külső vizes árkokat, és klasszicista stílusban újíttatták fel az épületeket. Utolsó birtokosai a bajor Wittelsbach-ház királyi hercegei voltak; ők 1945-ig töltötték itt idejük egy részét. Mivel mindig lakták a vár épületeit, hazai erődítményeink közül szerencsés kivételként teljes épségben fennmaradva várja a régmúlt idők iránt érdeklődőket. 1962-ben régészeti feltárásokat végeztek a várban, majd 1966-ban kezdték el a műemléki helyreállítást. A Nádasdyak idején váltotta fel az építészetben a reneszánsz stílust a barokk. Ennek megfelelően a várudvart reneszánsz árkádsor övezi, a díszterem és a szomszédos szalonok viszont már barokk stílusúak. Az épületben, 1300 m²-en rendezték be a Nádasdy Ferenc Múzeum kiállításait: - Huszárok 1526-1945 (történeti kiállítás) – Európa egyetlen huszárkiállítása - Carta Hungarica – térképtörténeti kiállítás - Iparművészeti kiállítás - Sárvár története (történeti kiállítás) - Nyomdászat és könyvkiadás a Nádasdy-birtokokon (történeti kiállítás) A barokk stílusú dísztermet Nádasdy III. Ferenc építtette 1649–1653 között. A mennyezet képeit Hans Rudolf Miller festette 1653-ban; közöttük freskók és seccók egyaránt vannak. A monumentális csataképsorozat a hazai barokk művészet legnagyobb szabású történeti falképsorozata; többségük Nádasdy II. Ferenc, a „fekete bég” a törökkel vívott csatáit ábrázolja. A díszterem oldalfalain id. Dorfmeister István 1769-ben, vegyes technikával (olaj és al fresco-al secco) festett ótestamentumi jelenetei láthatóak: - Dávid és Góliát - Sámson és Delila, - Judit és Holofernész stb. A teremben álló két, márvány berakásokkal és aranyozással díszített, két oldalszárnyú kabinetszekrényt a múzeum az Ocskay családtól vásárolta.

Шарвар (угор. Sárvár) - місто на заході Угорщини в медьє Ваш. Другий по населенню місто медьє після столиці. Розташований в двадцяти п'яти кілометрах від столиці медьє - міста Сомбатгею. Населення - 15 545 осіб (2001).

Sárvár – miasto w zachodnich Węgrzech w Komitacie Vas. W 2011 roku liczyło ponad 14,7 tys. mieszkańców i ma status miasta powiatowego – centrum administracyjnego Węgier Zachodnich. Miasto leży na drodze nr 84 między Sopron i Balaton Komitat Vas. W późnym średniowieczu miasto miało bardzo duże znaczenie. Znajduje się tu jeden z nielicznych na Węgrzech zamków na wodzie. Nazwa miasta, może być przetłumaczona jako "zamek błoto", co może sugerować, że twierdza została założona w sercu miasta i pierwotnie znajdowały się tu bagna i wrzosowiska. W latach II wojny światowej mieścił się tutaj obóz dla internowanych polskich żołnierzy.